Liliomfi a szatmári színházban
Nagysikerű Nagyváradi bemutatóját követően a Szatmárnémeti Északi Színház közönsége is láthatja a Szigligeti Színház Liliomfi című előadását.
A Szigligeti Ede klasszikus darabját Keresztes Attila, a Harag György Társulat művészeti igazgatója vitte színre a nagyváradi teátrum művészvendégeként. Az előadást a színház megnyitásának 111. évfordulóján mutatták be Nagyváradon, és ez a színház névadójának máig legnépszerűbb vígjátékát. A nagyváradi születésű szerző 1849-ben, korabeli beszámolók szerint mindössze két délután alatt írta meg a Liliomfit, ezért keletkezési körülményei okán „ostromállapotbeli elmeszüleménynek" is nevezik.
A cselekmény a vígjáték műfajához illően bonyodalmas: Szilvai professzornak az a terve, hogy gyámsága alá tartozó unokaöccséhez feleségül adja titokban nevelt gyámleányát, Mariskát. A fiú közben a professzor tudta nélkül Liliomfi néven színésznek áll, és mint „éhenkórász teátrista" meghódítja Mariska szívét. A megözvegyült professzor ellenzi a házasságot, éppen attól félti a lányt, akihez feleségül szeretné adni.
Keresztes Attila rendező, aki már több sikeres komédiát jegyez, ebben a munkájában az egykori és mai színészet közötti alapvető különbségekre és párhuzamokra helyezi a hangsúlyt: „Száztizenegy év alatt nagyot fordult a világ, és óriásit változott a társadalom, így a mai Liliomfi nem lehet ugyanaz a Liliomfi, mint egykoron, reflektálnia kell mind az örökös, ciklikusan ismétlődő, mind az új problémákra" - vallja a rendező. Keresztes szerint ugyanakkor a két korszak közötti hasonlóság is szembetűnő, hiszen ahogyan a vándorszínészet korában a „teátristákra" sanyarú sors várt, úgy ma újra a színművészet és a színészek kiszolgáltatottságát tapasztalhatjuk.
A Liliomfi lényegében a színész és a társadalom viszonyát ábrázolja, a színészet dicséretét jelenti egyfajta, jó értelemben vett irónia által, mellyel a színész az őt körülvevő világhoz viszonyul. A nagyváradi színház vendégjátékának szereplői: Professzor Szilvai Tódor, oktató - Hajdu Géza, Kamilla kisasszony, nevelőnő - Csíky Ibolya, Mariska, árva leány, a növendéke - Pitz Melinda, Liliomfi, vándorszínész - Hunyadi István, Szellemfi, vándorszínész - Kardos M. Róbert, Kányai, fogadós Telegden - Szotyori József, Erzsi, a leánya - Gajai Ágnes, Gyuri, pincér - Pál Hunor, Schwartz, fogadós Pestről - Dimény Levente, ifjú Schwartz Adolf, a fia - Varga Balázs. Az előadás díszlete Mira János m. v. munkája, jelmezeit pedig Bianca Imelda Jeremias m. v. tervezte.
Az előadást október 27-én, csütörtökön 18 órakor a Kölcsey Ferenc I., 28-án, pénteken 19 órakor az Ady Endre bemutató bérlet, 29-én, szombaton 11 órakor a Szigligeti Ede bérlet,
19 órakor pedig a Diószeghy Iván füstmentes bérlet, 30-án, vasárnap 15 órakor a Gellért Sándor bérlet, 19.30-kor pedig a Szép Ernő bérlet, 31-én, hétfőn 18 órakor a Harag György bérlet tulajdonosai tekinthetik meg a színház nagytermében.
